A Tisza Párt gazdaságfejlesztési és energetikai vezetője szerint a magyar gazdaság versenyképességét is veszélyezteti, hogy nem nő a fiatal diplomások aránya és egyre többen tanulnak külföldön. Az oktatási rendszer állapota már nemcsak oktatáspolitikai kérdés, hanem a gazdasági fejlődést is egyre erősebben befolyásolja.
Csak minden negyedik-ötödik fiatal diplomás hat magyar régióban. Egyedül Budapest és Pest megye lóg ki a sorból.
Jó hír, hogy ebben a mutatóban legalább Romániát és Olaszországot sikerült megelőzni.
A második helyet sikerült megszereznünk az EU iskolai végzettségekre vonatkozó statisztikáiban, de sajnos csak hátulról nézve. Egyedül Romániában alacsonyabb a diplomások aránya, mint nálunk.
Ahol több diplomás lakik, ott magasabb az átlagkereset.
Míg a fővárosi régió kifejezetten jól teljesít, addig Magyarország többi területén jócskán elmarad a fiatal diplomások aránya az uniós átlagtól.
Egyre több diák megy egyetemre Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Ehhez képest itthon kilenc év alatt nagyot csökkent a felsőoktatásban tanulók száma.
Olaszország és Románia után a harmadik ország vagyunk, ahol a legalacsonyabb a diplomások aránya.
2016-ban indult el idehaza az első közösségi felsőoktatási képzési központ Hatvanban, azzal a céllal, hogy a kisebb településeken megtartott egyetemi képzések majd segítenek felzárkóztatni a hátrányos régiókat. Annyit elérhettek ezek az intézmények, hogy egy-egy cég nem hagyta ott a környéket, ám az általunk megkérdezett oktatáskutató elmondása alapján ennél jóval mélyebb problémákat kell megoldani a diplomások arányának növeléséhez.
Összeségében nőtt a diplomások száma a tavalyi évhez képest az Európai Unióban, de a 2030-ig célként kitűzött számokat nem sikerült tartani.
Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország jócskán lemarad. Az uniós terv 2030-ig a 45 százalékos arány elérése, de ettől nagyon távol áll a magyar oklevelesek száma.
A friss Eurostat-felmérés nem fest túl jó képet a magyar felsőoktatásról.
Európai Uniós átlagban és a tagországok többségében elérték, sőt meghaladták a 2020-ra kitűzött stratégiai célt, amely szerint a 30 és 34 év közötti lakosság legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel - közölte friss jelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű statisztikai hivatala.
Az Európai Unióban a 30-34 évesek 40%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2017-ben, miközben Magyarországon ez az arány 32%-os.
Az elmúlt években az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében - derül ki egy friss felmérésből.
A magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon az oktatásügyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - nyilvánította ki az MTA 189. közgyűlésének első, hétfői napján elfogadott határozat, amely változásokat sürget az oktatásügyben.
Közel jár az Európai Unió, hogy teljesítse a saját maga számára megjelölt célokat az oktatás terén, de Magyarországnak még van min dolgoznia - írja az Eurostat friss adatai alapján az Index.
A tavalyi mikrocenzus 1 millió 700 ezer diplomást mutatott ki, 1920-ban ez a szám 70 ezer volt.
Az emberek 17 százalékának általános iskolai végzettsége sincs - derül ki a Mikrocenzus adataiból.
Az OECD-országok körében csak Olaszország és Mexikó áll Magyarország mögött a fiatal diplomások arányát tekintve – derül ki egy nemrégiben nyilvánosságra került jelentésből.
