A második helyet sikerült megszereznünk az EU iskolai végzettségekre vonatkozó statisztikáiban, de sajnos csak hátulról nézve. Egyedül Romániában alacsonyabb a diplomások aránya, mint nálunk.
Ahol több diplomás lakik, ott magasabb az átlagkereset.
Míg a fővárosi régió kifejezetten jól teljesít, addig Magyarország többi területén jócskán elmarad a fiatal diplomások aránya az uniós átlagtól.
Egyre több diák megy egyetemre Ausztriában, Németországban és Hollandiában. Ehhez képest itthon kilenc év alatt nagyot csökkent a felsőoktatásban tanulók száma.
Olaszország és Románia után a harmadik ország vagyunk, ahol a legalacsonyabb a diplomások aránya.
2016-ban indult el idehaza az első közösségi felsőoktatási képzési központ Hatvanban, azzal a céllal, hogy a kisebb településeken megtartott egyetemi képzések majd segítenek felzárkóztatni a hátrányos régiókat. Annyit elérhettek ezek az intézmények, hogy egy-egy cég nem hagyta ott a környéket, ám az általunk megkérdezett oktatáskutató elmondása alapján ennél jóval mélyebb problémákat kell megoldani a diplomások arányának növeléséhez.
Összeségében nőtt a diplomások száma a tavalyi évhez képest az Európai Unióban, de a 2030-ig célként kitűzött számokat nem sikerült tartani.
Tízből négy 25-34 évesnek van diplomája - ez az európai uniós átlag, amelytől Magyarország jócskán lemarad. Az uniós terv 2030-ig a 45 százalékos arány elérése, de ettől nagyon távol áll a magyar oklevelesek száma.
A friss Eurostat-felmérés nem fest túl jó képet a magyar felsőoktatásról.
Európai Uniós átlagban és a tagországok többségében elérték, sőt meghaladták a 2020-ra kitűzött stratégiai célt, amely szerint a 30 és 34 év közötti lakosság legalább 40 százaléka rendelkezzen felsőfokú végzettséggel - közölte friss jelentésében az Európai Unió luxembourgi székhelyű statisztikai hivatala.
Az Európai Unióban a 30-34 évesek 40%-a rendelkezett felsőfokú végzettséggel 2017-ben, miközben Magyarországon ez az arány 32%-os.
Az elmúlt években az egész Európai Unióban szinte kizárólag csak Magyarországon csökkent a diplomások aránya a 25-34 éves fiatal felnőttek körében - derül ki egy friss felmérésből.
A magyar állam legfontosabb feladatai között tartja számon az oktatásügyet a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) - nyilvánította ki az MTA 189. közgyűlésének első, hétfői napján elfogadott határozat, amely változásokat sürget az oktatásügyben.
Közel jár az Európai Unió, hogy teljesítse a saját maga számára megjelölt célokat az oktatás terén, de Magyarországnak még van min dolgoznia - írja az Eurostat friss adatai alapján az Index.
A tavalyi mikrocenzus 1 millió 700 ezer diplomást mutatott ki, 1920-ban ez a szám 70 ezer volt.
Az emberek 17 százalékának általános iskolai végzettsége sincs - derül ki a Mikrocenzus adataiból.
Az OECD-országok körében csak Olaszország és Mexikó áll Magyarország mögött a fiatal diplomások arányát tekintve – derül ki egy nemrégiben nyilvánosságra került jelentésből.
Javultak az iskolázottsági mutatók Magyarországon a 2011-es népszámlálás és a tavaly októberi mikrocenzus között - közölte a Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási főosztályának vezetője a köztévén. Budapesten a legtöbb a diplomás.
10 év emelkedés után csökkent tavaly a diplomások száma a 30-34 éves korosztályban, így távol kerültünk az uniós átlagtól. Az oktatáskutató szerint ennél csak rosszabb lesz.
Uniós szinten is baj van az oktatással, nem csak Magyarországon. Ettől függetlenül nincs mire büszkének lennünk: mi költünk legkevesebbet az oktatásra és az itt élő, nehéz körülmények között élő 15 évesek fele nem tud megoldani egyszerű matematikai problémákat sem.
